unicef.jpg                                                              UNICEF fotó

Ma már megmosolyogni való szülői túlbuzgóságból, de talán inkább tapasztalatlanságból adódóan  Fáni nénink születésekor méláztam rajta egy sort, hogy a pulyát majd ideák szerint, vagy az életre neveljük?  Mivel nem nagyon lehet rá elfogadható választ adni, már magának a felvetésnek az értelmetlensége miatt sem, a kérdés megválaszolatlan maradt és így Fáni nénink megúszta. Ezt is, meg azt is.

Persze, a szülő nagyon szeretné, hogy meghatározott értékeket a gyerekei is magukénak vallják és amikor ezeket az értékeket felfedezi bennük, akkor a szülő egy picikét megelégedetten fellélegzik.  Úgy van ezzel a felmenő, mint az olvasással. Erőltetni értelmetlen, de lehet körülvenni a babát könyvekkel idejekorán, esténként felolvasni neki TV nézés helyett  és ha látja az ember, hogy a pulya WC-re menet már a pulóverje alatt rejtegeti a könyvét, a gyerek háta mögött megengedhet magának az "ős" egy mosolyt.
Minden idők és világok legjobb feleségével kimondatlanul is nagyon fontos volt nekünk - talán saját szocializációnk miatt , hogy gyerekeink szociálisan érzékenyek legyenek. Túl ezen a közös óhajon, ezt a tulajdonságot mindenképpen szerettem volna a puttonyukba csempészni, mert megléte annyi mindent von maga után. Tessenek utána gondolni! 

Amikor a már kamasz Fáni nénink közölte, hogy szabad idejében önkéntes streetworker-ként fog dolgozni,  ugyan azt nem mondtam, hogy "egy, megérett a meggy", de valami hasonlót gondoltam. Még akkor is, ha a frász tört ki. Csak magamban remegtem érte, mert lányunk a tereken, parkokban tétlenül csellengő, főként a jugoszláv háború elől menekült gyerekekkel foglalkozott és saját elmondása szerint, mindig a legelső dolga volt, hogy foglalkozások elején elkobozza a bicskákat, késeket. Mivel sajnos ismerem az élet "habos oldalát" és most nem feltétlen a borsodi sörre kell gondolni, őszintén csodáltam a saját gyerekemet, hogy egy védett környezetből jövő kamaszlány el tudta magát fogadtatni ezekkel a gyerekekkel.

Torokszorítóan fájdalmas szép emlékem az akkor  6-7 éves "ármány" Középsőnk bizalmas közlése:
- Papa én a könyvekben a jókat mindig megsimogatom, a rosszakat meg megverem.  Ilyen gyermeki tisztaság megnyilvánulása miatt, bizony nagyokat kellett nyelnem. Hasonlóképpen akkor is, mert öregember érzelmes, mikor Nejem a menekülthullám idején elmondta, hogy ez a lányunk esténként menekülteket vacsoráztat. Munkából megjöve, megszoptatta 14 hónapos kicsi fiát, ágyba dugta az alig 3 éves nővérével együtt, majd elment a közelben lévő menekültszállásra segíteni.

Valahol visszaigazolva látom magunkat, mikor Kicsink, kisvárosának önkéntes tűzoltó egyesülete által rendezett 3 napos népünnepélyen, barátjával egész idő alatt a konyhában kisegít és ha kell,  szabadságot vesz ki erre az alkalomra. Pedig nem is önkéntes tűzoltó,  hanem szabad idejében "csak" önkéntes vízimentő a Fertő-tó labanc oldalán . Talán a schwechati repülőtéren sírdogáló öreg parasztasszony* Mezőhegyesről se ért volna idejében az unokáihoz karácsonykor, ha lányunk hazamenet nem megy oda hozzá, hogy miért sírdogál ott a néni magában.
- Pestről hozták és lerakták a bejáratnál, csak magyarul értett és unokáihoz ment volna valahová Illionisba Frankfurton keresztül.
- Jesszus, hogy fog boldogulni majd az átszállásnál?
- Nyugi, beültettem egy tolószékbe, csekkolásnál jeleztem, hogy nehezen jár, Frankfurtban már tolókocsival fogják fogadni és majd áttolják a Gate-hez, Chikagoban meg már várják. 

Három gyerek, három egymástól különböző karakter, de ez az érzékenység közös bennük. Mi meg még most is úgy érezzük, mivel a bőrünkből nem tudunk kibújni, hogy jól tettük, hogy ezt útravalóul adtuk nekik.

De Ti is tudjátok meg lányok, hogy Magyarországról jövő hírek ellenére  egy percig se bánjuk a Mamával, hogy eljövetelünk után 10 éven keresztül a teljes szünidőtöket Balaton mellett töltöttétek, hogy  megőrizzétek a nyelvet, hogy megmaradjon a kötődésetek.
Nem árt, ha tisztán látjátok, hogy ezeknek a törvényeknek egyetlen célja az önkényuralom megerősítése, hogy ellehetetlenítsenek minden olyan NGO szervezetet, ami a hatalom által méltánytalanságot elszenvedett állampolgár érdekképviseletét felvállalná. A menekültek előrángatása a fügefalevél, amivel ezt a törekvésüket takargatni igyekeznek. Még olyan áron is, hogy egy egész országot tesznek morálisan tönkre. 

Ahhoz az országhoz ragaszkodjatok, ami az emlékeitekben létezik, de most ne járjatok arra, mert az ország az embertelenséget tűzte a zászlajára. Ti még megéritek, majd elmúlik ez és nagyon fogja magát ezért szégyellni az ország. Majd akkor segítsetek nekik az emlékeitek felidézésével.

 

*   Még, a jelenlegi regnálók által rendezett 2010 előtti, karácsonyt megelőző egyik össznépi hergelésen, MALÉV sztrájk idején elhozták az idős parasztasszonyt Schwechatra és ott hagyták, boldoguljon ahogy tud, mindenfajta idegennyelvtudás nélkül.


A bejegyzés trackback címe:

https://teheneszet.blog.hu/api/trackback/id/tr8514065275

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.