drd4 2017.04.30. 20:41

Jutalomjáték

 "Jutalomjáték avagy az anyátok rézporos valaga"  írnám legszívesebben, mert  még mindig sajog az ülepem azok után, hogy most szerdán az  EU-Parlamentben ülő eltartottjaim a rucaseggű pávatáncossal egymást váltva rugdosták és nemcsak az enyémet, hanem mindegyik, az Uniót igenlő, azt magukénak érző polgárokét is. Négy év alatt nagyot változott a világ, mert míg 2013-ban a Seggberúgdosott páva hazafelé állva utazta végig a Brüsszel-Budapest távot fájó tompora miatt, addig 2017-ben becsességem nem találja a helyét, de nagyon nem találja.

Pedig olyan jól indult az egész, mikor megjelent a jegyet nem kapó szurkolók kórusa az előadás színhelye előtt,  a gyönyörűségtől félig elalélva kérdeztem
- Ez már egy "Tűz van babám" minőség, hol van egy Miloš Forman, aki ezt megfilmesíti ?

Igaz, némi hiányérzetem támadt, mikor a "ria, ria malária* Hungária" után nem hangzott fel: "Cristiano, homosexual, homosexual", no de ne legyen az ember telhetetlen, mert ráfarag.
Ahogy ráfaragtam én is, mikor abban a hitben voltam, hogy közvetlen a miniszterelnöki fellépés előtt a néppárti fideszeseknek közreadott e-mailje :

Merész és gyakran szokatlan megoldásaink miatt mi, és különösen Orbán Viktor miniszterelnök, folyamatos támadások alatt álltunk – írták a fideszes képviselők a kormány politikájáról. – Nem vagyunk tökéletesek, nem minden kísérletünk járt sikerrel, de rugalmasak vagyunk és készen állunk arra, hogy tartalmas párbeszédet kezdjünk országunk és Európa jövőjéről.

a nagy irgum-burgum jele, a fiúk-lányok már durva szőrcsuhát öltöttek és elindultak Canossa felé. Előadás közben döbbentem rá, hogy ez az e-mail csupán csak a tisztességesebb néppárti politikusok lecsendesítésére szolgál, akik nagyon kiakadtak  az ezt megelőző, Szájeréknak tenyérbemászóan pimasz, néppárti képviselőknek küldött a CEU-törvénnyel kapcsolatos e-mailjén:

Hagyjuk a dumát. Tudjuk, hogy mi történik és miért. Miért nem húztok csak el mind a néppártból, mind az EU-ból saját magatoktól? Gyakorlatilag már így is kívül vagytok. Úgyhogy menjetek. Kérlek, menjetek.

Sajnos későn világosodtam meg és kattant be, hogy ez az előadás a miniszterelnök úr jutalomjátéka és annál erősebben lép majd le a színpadról, mint ahogy fellépett rá.

orb21.jpg

Viktor Orbán, Ubu roi de Hongrie, farzsebében az a bianco csekk, amit a Néppárt állított ki számára, amiért Tusk megválasztásakor hátba döfte Kaczynski haverját & nadrágzsebében a "zseb je t'aime szívi", bevonulásakor még hamvas naivságomban nem tudtam eldönteni, hogy mit is dúdoljak see the conquering hero comes vagy csak egyszerűen the King shall rejoice -t. Nézzenek rá képre, annak ellenére, hogy szemmel láthatóan kevesen voltak már  kíváncsiak a "pávatáncra", a kép szinte inspirálja az embert, hogy dalra fakadjon.
Aztán ennyi is volt az összvihánc. Összevontam a szemöldököm, mikor Timmermans a táncrend ismertetésekor egy szót sem ejtett a tavalyi, alantas ösztönöket megcélzó, nagyon sunyi, magyar idegenellenes kampányról és ekkor már tudtam, hogy most az ősi "vakulj paraszt, ne láss mindent" szomorújáték következik. Helyükre kerültek az előbb említett e-mailek  és lesajnálóan mondtam magamnak:
- Vén marha, te még hittél a mesében?
Már nem tudtam értékelni a pávatáncot bevezető révérence -t, mert biztos voltam, hogy ez nem egy puszta pávatánc lesz. És lőn. Rucaseggű pávatáncosunk nagyon hamar megtalálta az ülésteremben a 0-ás lisztet nem egy kecsesen ringó fecske módjára:

A józan ész erejét próbálom alkalmazni a mai vitában is. Tudom, hogy Magyarország ereje, mérete, súlya jóval kisebb, mint a Magyarországot támadó Soros György, amerikai pénzügyi spekulánsé, aki bár európai emberek millióinak életét tette tönkre pénzügyi spekulációival, akit Magyarországon megbüntettek spekulációi miatt, és aki az eurónak is ellensége, mégis olyan nagy becsben áll itt, hogy az EU legfelsőbb vezetői fogadják. De ez nem ok arra, hogy valótlanságok alapján elítéljenek bennünket.

Erre nem ment ki a teremből egyetlen egy képviselő sem és a miniszterelnök a gomolygó lisztfelhőben nyugodtan átmehetett csűrdöngölőbe, mert alapvetően mást nem tud járni, tegye ezt akár pipiskedve is.
Nyugodtan mondhatott a fentiek következmény nélküli elhangzása után  vaskos"igazságokat", tagadhatta le a csillagot az égről, már nem bírt jelentőséggel. Miniszterelnök úr nyert, mellette dagonyázik a sárban a gomolygó lisztfelhő alatt az egész EU-Parlament, miniszterelnök úr mellé  felállt a tánckar.
Emlékezetes marad számomra Weber, a néppárti frakció vezető erőlködése, ahogy próbálta a túlsúlyos pávatáncost a koreográfia szerint a levegőbe emelni miközben eltorzult arccal sziszegte a fülébe:
- Már megint túlzabáltad magad, te tehén! 
Ezen még az sem tett túl, ahogy Verhofstadt savonarolai hévvel járt pávatáncával próbálta feledtetni, hogy éppen ő volt az, aki a Fidesznek is helyet adó Néppárttal kötött alkujának köszönhetően vált lehetővé, hogy Berlusconi brüsszeli embere elfoglalhatta a parlament elnöki székét. Halleluja!
A többi szólótáncos felejthető, talán, szvsz az értelmetlen, rossz szájízt okozó Újhülye hazaárulózása említésre méltó még. Hiúságok, hiúsága... járt a fejemben a különböző felszólalásukat hallgatva.

Ezt még megosztom, mert tanulságos, hogy hogy lehet egy fényképpel "nyasgemezni" egy elsziszegett  "túlzabáltad magad, te tehén"-ért:
nyasgem123.jpg
A hölgy Beatrix von Storch , a CDU/CSU választókra hajtó Alternatíva Németország (AfD) párt képviselője, akiről két dolgot érdemes megjegyezni
- Határon lövetne a menekülőkre. Na jó,a gyerekekre és nőkre talán nem
- Unokatestvére az ütődött Habsburg Gyuri felesége. IQ-fighter Györgyöm a ténsasszonynak adott interjújában agyon dicsérte a miniszterelnök urat, hogy "meggyőződéses  patrióta". Persze, "ne mi kapjuk a legtöbbet"--ha emlékeznék még rá.

Azért az arisztokrácia előtti plebejusi tisztelgés dacára elgondolkoztató, hogy Orbán politikája milyen egyértelmű helyeslést kap a szélsőjobb pártoktól. Néppártban -úgy tűnik nekem-, hogy lebontották Orbánék megtartásával azt a kötelező tűzfalat, ami el kell hogy választja a jobboldalt a szélsőjobbtól. Ezért ne nagyon  reménykedjünk. Chrurchillt parafrazeálva, az EU-parlament választhatott a konfrontáció és a szégyen között. A parlament a szégyent választotta, de meg fogja mellé kapni azért a konfrontációt is.

* váltóláz


drd4 2016.09.11. 23:21

Két szavazás Kakaniában

Nem kérem, ne gondoljanak se Katánghy Menyhértre, se valami óvodás idétlenkedésre a címet olvasván. Gondoljanak inkább Joyce Ulysses-ével rendszerint együtt emlegetett* Robert von Musil**  A tulajdonságok nélküli ember háromkötetes művére, amiben egy egész fejezetet szentel Kakanien címmel a KK vagy másképpen K und K idillikus, nosztalgiázó leírására és így akkor az a Kakania is érthető ott a címben.

De hol van már kérem az a kaiserliche "K" és hol az a másik, a königliche "K", hol van már Kakania,   jaj  "ím az aranjuezi szép napoknak - végük szakadt már", de ha igyekeznek, még nosztalgiázhatnak egy jót Önök is november végéig, ha megnézik ezt a Ferenc Jóska emlékkiállítás sorozatot:
franz.jpg
Nem lehetett azonban nem gondolni K und K-ra és vele együtt Musil említett könyvére, mikor meghallotta az ember, hogy az egykori Kakania 2 utódállamában egy napon, október másodikán megkérdezik az egykori alattvalók leszármazottait, mert mind a kaiserliche választás, mind a königliche népszavazás annyira abszurd, amennyire csak az egykori alattvalóktól öröklött, a demokráciákban élő utódoknak átadott változatlan mentalitás tud lenni:

Mert nemcsak a honfitárssal szembeni idegenkedés fokozódott itt közérzületté, de az egyénnek saját személye és e személy sorsa iránti bizalmatlansága is mélységes magabiztosság formáját öltötte. Ebben az országban -méghozzá a legszenvedélyesebben, s ennek minden következményeivel együtt - mindig mást csináltak, mint amit gondoltak, vagy másként gondolkoztak, mint ahogy cselekedtek.
Musil A tulajdonságok nélküli ember  (8. fejezet)

Látják, ennél pontosabban ezt a változatlan mentalitást ma sem tudná senki jobban leírni és ha elméláznak rajta, akkor be kell látniuk, hogy csak egy ilyen mentalitás által válik lehetővé a demokratikus jogok burleszkbe illő gyakorlása.

Kaiserliche oldalon a "másként gondolkoztak, mint ahogy cselekedtek" megállapítást igen nehéz lenne az osztrákoktól elvitatni. Időnként valóban sumákolnak egy sort, ködösítenek annyira, hogy morálisan elítélhetők, de az esetek nagy részében -mint most is-  a tetteik és gondolataik közötti diszkrepanciát nem valami morális eltévelyedések sorozata idézi elő, hanem az a kedélyes slamposság, ami a németeket teljesen kikészíti és mennél jobban kikészülnek a pifkék*** tőle, annál jobban élvezi az osztrák néplélek a saját "gyarlóságát", amit valahol titkon az egyik legszebb virágként tisztel a saját erényei koszorújában. 

Ausztria az idén államelnököt választott és mivel egyetlen jelölt sem kapta meg az abszolút többséget, második fordulóra került sor, amit az utálatosék elvesztettek 30.863 szavazattal úgy, hogy a levélszavazatok összeszámlálása előtt még ők vezettek. Mivel a levélszavazatok megszámlálásához egy elég macerás procedúra van előírva, a választókörzetek egy részében ezen  kényelemből, megszokásból, lustaságból túltették magukat, de a jegyzőkönyveket a körzetekben azért minden párt képviselője, köztük az utálatosoké is aláírta, hogy minden a legszabályosabb módon történt. A választókörzetekben történt anomáliákra hivatkozva azonban utálatosék megfellebbezték a második forduló eredményét és az osztrák AB ítéletében megsemmisítette azt, kihangsúlyozva, hogy a szabályok megsértése ellenére egyetlen körzetben sem történt szavazatokkal való visszaélés. Ez jó, ennél osztrákabb dolgot már nem is nagyon lehetne kitalálni.

Természetesen utálatosék választási biztosainak most komoly problémákkal kellene szembe nézniük, mert egyfelől aláírták, hogy minden a legnagyobb rendben volt, másfelől pártvezetőségük a tőlük kapott tájékoztatás alapján torpedózta meg a második forduló eredményét. Álmoskönyvem szerint azonban ez a kis malheur  "es passiert" (=megesik) kategóriába fog esni, hiszen ismerik: "leben und leben lassen" és ezáltal az egész jegyzőkönyvhamisítás habkönnyűvé válik, nyomtalanul eloszlik majd az osztrák bürokrácia egén.

Persze, nincs az az abszurd, amit azért ne lehetne még fokozni:
boritek.jpg"Ez egy  technikailag nagyon komplex  boríték" az osztrák belügyminiszter
kezében a levélszavazatok borítékával, mikor bejelenti a választás elhalasztását

Legnagyobb sajnálatomra éppen most adták közre, hogy a k.u.k mégsem járul együtt az urnák elé, mivel elhalasztják az osztrák pótválasztást, de mindenért kárpótol az indoklás, ahogy az osztrák alkancellár mondta a mai videóüzenetében: "ragasztó a hibás". (A levélszavazatok borítékjainál használt ragasztó egy idő után elenged)   Ha esetleg azt gondolják, hogy  a "ragasztó a hibás"   abszurditásánál nincs tovább, borítékolom -igaz ragasztó nélkül-, hogy utálatosék még ezt is túldobják majd.

Persze, ragasztó ide, vagy ragasztó oda, akárhogy is igyekeznek a labancok, az abszurditásnak arra a csúcsára soha nem fognak felérni, ahová most lazán eljutott a königliche oldal a 2-án megtartandó népszavazás kérdésével:

Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?

Vegyék kérem észre, hogy az osztrákok komolyan veszik az ő kis elnökválasztásukat, mindent elkövetnek, hogy lehetőleg a demokratikusabban, legszabályosabban bonyolítsák le, de hát istenem, így sikeredik -"másként gondolkoztak, mint ahogy cselekedtek", addig a közvetlen demokrácia legerősebb eszközével, a lehető legdemokratikusabb módon, népszavazással sikerül majd egy olyan eredményt elérni a másik "K"-nak, ami senkit és semmit nem kötelez semmire. Következményeit tekintve, mintha nem is történt volna népszavazás - "mindig mást csináltak, mint amit gondoltak", még azért  tessenek csak a megszokott königliche pávatáncra -hamarosan a királyi Vár erkélyén-  gondolni.

Szóval, Brüsszelt de jure nagyon nem fogja érdekelni a népszavazás eredménye,  az Országgyűlés de facto meg vagy hoz, vagy nem hoz a jövőben  olyan határozatot, aminek semmilyen jogi következménye nincs. Igaz, ezt az Országgyűlés népszavazás nélkül is megtehette volna idáig, de nem kell nekem mindent értenem. (Nyugi, érvényes lesz a népszavazás, és az eredménye sem lesz kétséges, de ezt csak zárójelben). Az adódó kérdésre, hogy akkor mégis mi szükség van erre a bohóckodásra, maga a miniszterelnök úr adja meg a választ:

Orbán ezután megindokolja, miért fontos a népszavazás. Szerinte fontos, hogy a nemzetben „egyetértési pontokat” hozzunk létre, a rendszerváltáskor vagy a 2008-as tandíjas, vizitdíjas népszavazáskor is szükség volt arra, hogy az embereket megkérdezzék.
Erre ráállva tudjuk vállalni a konfliktusokat Brüsszellel.

Nekem ez a nemzet egyetértési pontjaira való ráállás már-már a transzcendens patafizika tartományába esik, de ki tudom találni, hogy mit akar ezzel mondani, elvégre ahogy a miniszterelnök úr, úgy én is Bruttyó elvtárs & Co "imprilista" fejtegetésein szocializálódtam. Amúgy meg nem muszáj az EU-nak tagja lenni, lásd a  Brexit-et, Magyarország előtt is ott a lehetőség. Ja, hogy a zsozsó, értem kérem, de a nagy konfliktus keresésben észre kellene venni, hogy  menekülteket befogadó országok és ezek többnyire nettó befizető országok, adófizetői nem hülyék, nem fognak V4-ek helyett, plusz a Brexit miatt extra terheket felvállalni.
Igen kérem, a virtus, az virtus, aminek az árát  megfizetik Önök, ahogy fizetni fogják ennek az abszurd népszavazásnak költségeit, plakátjait és annak a hihetetlen morális züllésnek az árát, ami ezzel a kampánnyal jár, hogy egy egész nemzet együtt dagonyázik majd a miniszterelnökével ott lenn a sárban.

De legabszurdabb számomra az egészben, mikor két ellenzéki politikai alakulat szövetkezik, hogy együtt maradnak otthon a szavazás napján. Árulkodó, hogy miniszterelnök úr udvari ellenzéke nem meri magát megmérettetni ezen a népszavazáson azáltal, hogy érvénytelen szavazásra buzdítja híveit. 1-2 millió érvénytelen szavazatnak nagyobb súlya van szvsz, mint 3 millió nem szavazónak. 
És ami az osztrákoknál a ragasztó, az magyar földön az aláírásgyűjtés, hogy érvénytelen népszavazás esetén, Orbán mondjon le. Kérem, ha viaszból megcsinálnák a miniszterelnök úr voodoo-figuráját és ezt a nap 24 órájában egy-egy DK-s szurkálná gombostűvel, nagyobb sikerre vezetne. 

Na, miután ezt ilyen szépen összehoztam, szinte sajnálom, hogy nincs többé az a k und k. Ennél jobban már csak azt fogom sajnálni, ha miniszterelnök úrnak sikerül majd szétszednie az EU-t, de még az is jobb lesz nekem, mintha minden változatlan maradna és az életemre még ha nagyon csekély mértékben is, de továbbra is  hatással lenne Magyarország miniszterelnöke, mert az itteni kedvenc szerzőm egykori megállapítása:

                              Kákániában mindig legfeljebb a zseniket hitték ripőknek,
                                         de soha, mint másutt, ripőköket zseninek"

már idejét múlta.  Kákániában lehet hogy egyetlen ripőkből sem lett zseni, de a königliche utódállamban csak a ripőkökből lehetnek államosított zsenik - legalábbis kívülről nézve. 
                                                                      
 
  * Igen, együtt szoktak emlegetni őket, mert ugyanaz a kategória, mindenki beszél
    róluk, de senki nem olvasta őket
 ** Musil atyja nemességet kapott 1917-ben és azóta a fia is előszeretettel használta a
    nemesi előnevet, hiszen Kakania szülötte volt ő is 
*** németek gúnyneve Ausztriában


chimhumhumhu 2016.08.29. 19:31

Migráncs

Majdnem mindegyik szeptember hónapnak van néhány olyan napja, mikor az ember fizikailag érzi, hogy most búcsúzik a nyár, még ugyan meleg van, a gyerekzsivajból kihallatszanak az elmúlt szünidő élményei, de naplemente után már a hirtelen beköszönő szürkületet megelőzi rövid időre egy olyan kékes derengés, ami télen naplemente után szinte mindennapos.
Lassan 27 éve lesz, hogy egy ilyen kékes derengésben Chimhumhumhu úr  és Chimhumhumhu* asszony -továbbiakban a kimondhatóság miatt leegyszerűsítjük egzotikus nevüket Chim-re- megálltak  a gyerekzsivajtól hangos hatalmas park sarkánál, a három kiskorú Chim valahol a park mélyén vívta  a nővérekre oly jellemző örök "vendettát". Chim úr megérezte a környezet által sugárzott gondtalanságot és olyan békét érzett maga körül, hogy szeretett volna belé harapni, de tartva nejétől:
- Most mit tátogsz? - nem merte nagyra nyitni a száját ahhoz, hogy harapni tudjon egy jó adagnyi békét magának. 
Egyre gondolhattak, mert mindketten önkéntelenül elnéztek Kelet felé, Magyarország irányába és ahogy ez lenni szokott minden olyan házasságban, amiben a külvilág által nem látható módon a szebbik nem képviselője vezényli a parádét, Chimné asszony fogalmazta meg hangosan a közös gondolatukat:
- Na, nem! Minket aztán nem raknak ki innen, nem megyünk!
Chim úr ezt hallva nagy szemeket meresztett, mert oldalbordájának ezt a martialis matriarcha oldalát még nem ismerte és egy kicsit az osztrák hatóságoknak küldött demars erőteljességén is meglepődött.
- Jaj nekik! -- gondolta, de ezt azért mégis inkább magában tartotta, hiszen béke volt.

Alig pár napja volt csak, hogy megérkeztek ide a sokoldalú, ricsajos, ellenzéki  kerekasztalok földjéről. Nem  menekültek, mert nem volt rá sem politikai, sem gazdasági okuk, de Chimné asszony nyugis gyerekkort akart biztosítani  a kis Chimeknek, meg félt, hogy özvegyen marad, ha a hétvégi apuka Chim úr befejezi a 11 éve tartó ingázását Budapest-Bécs/München között:
- Ha végleg hazajössz, téged itt 2 héten belül agyoncsapnak, nem tudod, hogy milyen világ lett itt -- fitogtatta meg Chim úrnak időnként a jólértesültségét. Chim úr azért ezt a személye iránti hitvesi aggódást nem vette komolyan és csak kinn döbbent rá, hogy mennyire nem volt tisztában az otthoni viszonyokkal, mikor Vera Ráhel nevű lányának egy, továbbtanulási gondokkal küzdő, volt osztálytársa azt írta, hogy "itt úgyis csak a zsidókat veszik fel mindenhová". Ettől paff lett Chim úr, egy darabig kábán nézett maga elé, majd elismerően azt motyogta az orra alatt, hogy :
- Asszony, nem csak akkor voltál előrelátó, mikor Nagyunknak a Ráhel nevet adattad velem azzal, hogy kezembe nyomtad a József és testvéreit, hanem most ezzel az áttelepüléssel is.
Azért Chim úr ganajos lábú ősei öröksége révén a zsigereiben érezte, hogy most egy olyan világ készülődik megszületni Magyarországon, amiben kapcsolati tőke híján és a szocializációja miatt nem sok keresnivalója lesz, de nem csak neki, hanem a gyerekeinek sem. ( És lőn, ez egészen friss.)
Így érkeztek meg Chimék az ígéret földjére, hogy érkezésük másnapján kapjanak rögtön egy hatalmas tockost, mikor puccba vágva magukat, elindultak Nagyukat beíratni a közeli gimnáziumba. Az igazgató nem volt kíváncsi a puccra, mert csak kiüzent a titkárnőjével, hogy nem akar több külföldit látni. Az különösen nagyon fájt Chimnek úrnak, hogy hiába kötött Bourbon-liliom mintás selyemnyakkendőt, a gaz jakobinus rá sem nézett és ez mintegy előrevetítette, hogy Chimék beilleszkedése nem lesz zökkenőmentes, de mindezek ellenére ebben a kezdeti, képlékeny állapotban mondta egyszer nejének Chim úr:
- Tudod, ha egyszer mégis el kell innen mennünk, akkor csak annak a segítőkész nőnek a meleg  mosolyát szeretném elvinni magammal, kitől ma a Kardinal Nagl-platz-on megkérdeztem, hogy hogy jutok el a Kardinal Nagl-platz-ra.

Nos, Chim úrnak nem kellett elvinni magával azt a mosolyt, ott őrizgeti most is az ígéret földjén és időnként, mikor szűkségét érzi, elő-előveszi. Még talán annyit,  hogy Chim úr és Chimné asszony végtelenül hálásak ennek az országnak, hogy lehetővé tette 3 gyerekük békében való felnevelését, taníttatását.
Chimék már nem mennek vissza Magyarországra, elengedték Magyarországot és annak meg ne is gondoljanak utána, hogy mit jelent, ha Chim úrnak még meghalni sincs kedve hazamenni, pedig akkora magor, mint ide Lacháza és ha csak egy  "A"-hangot ejt ki, rögtön tudják, hogy hol ringatták a bölcsőjét.

Időnként, ha azt álmodja Chim úr mostanában, hogy 3 gyerekkel felpakolva Magyarországra menekül, kiveri a hideg veríték, de kárpótolja az a visszaadhatatlan megnyugvás, mikor rájön, hogy csak álmodta az egészet.



* Természetesen Chimhumhumhuné asszonyt nem Chimhumhumhuné asszonynak hívják, mert megtartotta leánykori nevét,de azt most nem áruljuk ám el. Annyira megtartotta, hogy mikor Chimhumhumhu úr Atjya szemrehányást tett neki, hogy miért nem vette fel a Chimhumhumhu nevet, lazán odamondta:
- Minek, van a telefonkönyvben elég Chimhumhumhuné. 
Azért ehhez nem árt tudniuk, hogy Chimhumhumhu úr Atyja 4szer nősült és akkor így ennek a folytatását is el tudják most  már képzelni.


drd4 2016.08.17. 12:29

Egy halotti tor elé

                                                                            Ezért a bejegyzésért az MTVA sajnos,
                                                                                            nem fizet egy fillért sem.*

tor.jpg
Nehéz lesz nem gondolnom majd erre a középkori falikárpiton** ábrázolt királyi lakomára, ha az Európai Tanács önnön fontosságuktól eltelt népboldogítói Pozsonyban szeptember 15-ére tervezett, az ilyenkor szokásos vacsorájukkal egybekötött informális ülésükön diszkrét evőeszköz zörgés közepette tanácskozzák meg  a "nagyherceg" és a "diktátor" kényszeredettre sikerült jópofiskodása után, hogy ennek a hajdani szépreményű Európa nevű hajadonnak a BREXIT miatt vajon a jobb vagy a bal lábát kell majd amputálni, ha a puddingfejű Wilsonék végre kegyeskednek hivatalosan bejelenteni:
- Akkor  mi most kilépnénk,  természetesen minden marad a régiben, csak húzzatok el Britanniából. No meg  Őfelsége alattvalói többé egy buznyákot sem adnak Brüsszelnek.
Ez a brit fellépés ugyan egy kissé meg fogja lepni Brüsszelt, de Önöket nem, mert Brüsszellel szemben Önök tudják Lord Palmerston óta, hogy Angliát mi vezérli:

"......as the eternal ally or the perpetual enemy of England. We have no eternal allies, and we have no perpetual enemies. Our interests are eternal and perpetual, and those interests it is our duty to follow..."


Én ugyan nem hiszem, hogy a tervezett amputálás sokat segítene az intenzív ágyon kómában fekvő, már csak a brüsszeli adminisztráció pofátlan pénzéhsége által üzemeltetett lélegeztetőgépre kapcsolt hajadon állapotán. Arról meg nem is beszélve, hogy pont azok a sírásók akarják majd a műtétet elvégezni, akik idejuttatták ezt a szegény leányt konszenzusként eladott elvtelen kompromisszumaikkal, alku tárgyává tett elvekkel/értékekkel, amikről eleve nem volna szabad alkudni, hanem csak dönteni és lehetne sorolni napestig... Persze, ha úgy vélik, hogy túlzok, akkor annak tessenek utána gondolni, hogy az Európai Bizottság megindította szerdán Lengyelországgal szemben az úgynevezett jogállamisági mechanizmus második szakaszát és hogy ennek a játszmának milyen kimenetelei lehetnek, ha a Lisszaboni Szerződés 7. cikkelye szerint egy tagállam szavazati jogának felfüggesztése csak a többi tagállam egyhangú döntése alapján lehetséges.  Miniszterelnök úr sietett is biztosítani Varsót, hogy Magyarország nem fog támogatni semmilyen lengyelek elleni szankciót.  Higgyék el, ez a két troll egyedül is képes az EU-t sírba tenni, nem kell nekik ehhez a többi sírásó segítsége:

siraso.jpg

Egy egész nemzet sóhajtott fel a pozsonyi konzíliumon képviselendő közös fellépést előkészítendő kétoldalú  tárgyalások során készült kép láttán:
- Ah, egy dandy, óh egy echte arbiter elegantiarum, de a miénk! -  így a hívők. 
- Pfúj, egy divatdiktátor - így az udvari ellenzék.

Groteszk az egészben, hogy egy felmérés szerint a trollok országaiban a legnagyobb az EU elfogadottsága:

blog2.jpgHiába no, lengyel-magyar két jó barát, együtt tartja a markát és azt hiszem nem járok messze az igazságtól ennek a látszólagos elfogadottságnak  a magyarázatával, amit alátámaszt ez a gebines szemléletről árulkodó legújabb felmérés is.

Szvsz egyszerűbb és olcsóbb lenne a lélegeztetőgépet kikapcsolni, mint ezeket az amatőr hidegsebészeket tobzódni hagyni és inkább azt szorgalmazni, hogy valami új, más alapokról szerves fejlődés révén jöjjön létre az európai nemzetek egy másmilyen, elvekhez/értékekhez ragaszkodó uniója.
No de erre kevés a remény, mert ezek elmennek a falig, holott a hajadon tényleg agonizál, csak még az érintettek nem veszik tudomásul.  Annyira nem, hogy a V4-ek az általam csak halotti tornak tartott pozsonyi összejövetelen készülnek ünnepelni magukat az egyeztetett követeléseik Hogyan teremtsünk egy zombit az erős európai nemzetek "à la carte" uniójával? ismertetésével.  Ugyan én nem nagyon értem ezt az "erős nemzetek" kitételt, azt meg pláne nem, hogy miért állítják szembe az unióval, hogy az erős nemzetek megléte miért zárná ki a fokozott integrációt?  Miniszterelnök úr biztos érti, még akkor is, ha éppen igazat mond -gondolom én.

Talán emlékeznek még rá,  mikor az EU belépés előtt a V4-ek egy találkozón akarták kialakítani közös álláspontjukat a régi tagállamoknak kedvező  mezőgazdasági támogatás ellen. A találkozó előtt Miniszterelnök úr Brüsszelben járt és egy tárgyaláson megkérdezték tőle oda nem illő módon, hogy mégis mi a véleménye a Beneš-dekrétumokról. Miniszterelnök úr nagy levegőt vett és az osztrák, vagy a német álláspontra való hivatkozás helyett szabadságharcosi hevülettel elmondta. Summa summarum,  csehek, szlovákok felhúzták a nózijukat, a V4-ek találkozója nem jött létre és maradt a régi tagállamoknak kedvező támogatás, no meg durrogtak a pezsgőspalackok a régi tagállamok mezőgazdasági kamaráiban. Na ennyit az erős nemzetekről dióhéjban.

Azért reménykedem, hogy mikor Miniszterelnök úr felajzva a vér és puskaporszagtól ráront Brüsszelre a V4-ek követeléseivel, akkor lesz ott valaki a toron és halkan megkérdezi majd -már csak a jövő miatt is-, hogy
- Mégis Viktor, neked mi a véleményed a Beneš-dekrétumokról?
 
*   Kösz öreg, én is szeretlek Téged! -- pikirtkedőknek. 
*A kingly feast, from the Bayeux Tapestry.


chimhumhumhu 2016.07.14. 23:46

Elegancia

grof.jpg
Nehéz tudomásul vennem, hogy oly sok még megírandó műve ellenére Esterházy Péter előresietett, meghalt és ezáltal szegényebb lett a Világ körülöttem.  Nem csak a könyveknek van meg a maguk sorsa, az íróiknak is.
Szellemi arisztokratának nem születik az ember, hanem azzá válik és így értékrendem megtagadása nélkül nyugodtan gróf urazhatom Esterházy Pétert, az írót, ha emlegetem, nem bántja plebejusi önérzetemet hogy egy született arisztokratának gazsulálok látszólag a hebehurgyák szemében. Nem kérem, gazsulálás helyett inkább elismerést/tiszteletet mondanék és főhajtásnak venném  a szellem arisztokratája előtt.  

Eddigi életemben a Harmonia cælestis volt az utolsó olyan könyv, amiből naponta szándékosan csak nagyon kis részleteket olvastam, hogy mennél tovább tartson és  minden egyes alkalommal  -ne kérdezzék, hogy miért-  lámpalázasan vettem kézbe. Ha nem értenék félre, azt mondanám, hogy nekem a világirodalom legjobban megírt "egotripje", annak ellenére, hogy szvsz mindenki megtalálhatja a könyvben Esterházy felmenői között a saját Édesapját, ahogy én is ráleltem az enyémre. Kérem, annyira megkapott ez a könyv, hogy mikor Gróf úr erre fele tartott egy író-olvasó találkozót, minden idők és világok legjobb Feleségével elmentem életem első ilyen rendezvényére azzal a hátsó szándékkal, hogy ha lehet, akkor dedikáltatom.

Egy kis kitérő, hogy érthető legyen a találkozás. Feleségem egy időben a legtisztább világjobbító szándékkal elment nevelőintézetbe dolgozni, mert az ember míg fiatal, azt hiszi, hogy meg tudja váltani a világot.  Egyszer levitte csoportját a közeli, majki tóra korcsolyázni. Hideg volt és így történt, hogy Gróf úrnak  az egyik közeli cselédházban lakó, kitelepített nagymamája  behívta az intézeti gyerekeket teázni. Nem semmi látvány lehetett Nejem elbeszélése szerint, amint a legutolsó bécsi divat szerint öltözött arisztokrata hölgy teát főz a Kádár-korszak páriáinak. Tessenek elolvasni, hogy hogyan és mit ír a Gróf úr erről a nagymamáról  a  Harmonia cælestis-ben és akkor talán egy kicsit megfoghatóvá válik a "noblesse oblige" üzenete.

Ja, Gróf úr élőben is szellemes volt, mint az írásaiban. Egy rövid részletet "Cобирать урожай" -mikor kuponokkal felszerelkezve elindul a család a Kárpátiába megebédelni- felolvasott a könyvből. Ezek után mi sem tehettünk mást, mint hogy beálltunk a dedikálásra várók sorába. Mikor sorra kerültünk, Nejem elmesélte találkozását a nagymamával, Gróf úr egy pillanatra kinézett a szemüvege fölött:
- Majk?
- Majk - válaszolta feleségem
Gróf úr ezek után lendületes írással a következő dedikálást írta a könyvünkbe:

dedi3.jpg

                                     K....... K.....-nak és Kertész Istvánnak
                                                                                 Esterházy Móricné unokája
Bécs, 2011.6.23

Van, amikor szavak nélkül is megértik egymást az emberek.  Remélem átmegy, mert ennek az aláírásnak az eleganciáját nehezen lehetne "elragozni".
Bon voyage Gróf úr és nagyon köszönök mindent, sokat méltoztatott adni.
Még egyszer, köszönöm szépen.


 

 


higgs_borzas 2016.06.24. 17:15

Brrrrrrrrrrexit

                                                                                     Ezért a bejegyzésért az MTVA sajnos,
                                                                                            nem fizet egy fillért sem.*

cameron.jpg
Ez nem jött be, honfitársainak többsége másként látja.  Előbb-utóbb minden méretes pofátlanság elnyeri méltó jutalmát, mint most is. Csak emlékeztetésül, Cameron 2013-ban megígérte, ha a 2015-ös angliai választásokon a konzervatívok győznek, akkor a 2017. december 31-ig megtartandó EU-Referendum -maradjanak, vagy kilépjenek-  előtt megpróbál Nagy-Britannia számára kedvezőbb szabályozást elérni és lőn. Cameron megzsarolta az EU-t, az EU meg hagyta magát, hogy most megkapja ezért a maga fenékbe rúgását, ami általában az elvtelen kompromisszumokért kijár. Nehéz megállnom, hogy ne vonjak párhuzamot a referendum és aközött, mikor valakinek a küszöbére végzik a nagydolgukat és becsöngetnek a lakókhoz WC-papírért és elmenőben azért még kifejezik nem tetszésüket a kapott papír minősége miatt.  Most hallom, hogy Cameron legkésőbb október végéig lemond. Móriczka.  Helyes. 
Rögös volt az angolok útja az EU-ba, csak a harmadik belépési kérelmüket fogadták el 1969-ben, hogy 1973-ban Anglia teljes jogú tagja legyen az EU-nak. Ezt az elmúlt 40 évüket dobják most ki az angolok. Mondhatnám, hogy  mennél érettebb a bosszú, annál édesebb, de ahogy a belépésük nem volt sima, a kilépésük sem lesz az. Sokba fog kerülni másoknak, az angoloknak is, csak másként.  De Gaulle 1967-ben tudott valamit, mikor másodszor vétózta meg  belépésüket. 

brit.jpg A kialakult helyzet mondatja velem, hogy talán sok mindent másként kellett volna csinálni, úgy Angliának, mint az EU-nak, de szvsz az egyik leghülyébb dolog, ha az ember a történelmet a "mi lett volna ha" szemüvegén szemléli, úgyhogy ezt inkább meghagyom az arra hivatottaknak, de abban biztos vagyok, hogy a maradás mellett a legszórakoztatóbb, szándékát tekintve az ellenkező hatást kiváltó érvelés a Miniszterelnök úr ellejtett pávatáncában ez a mellékelt képen látható  grand cabriole ugrás volt.  Persze, találóbb lenne, ha erre az önfényezésre a "valóságtól elrugaszkodott" jelzőt alkalmaznám, mert Miniszterelnök úr  Piszkos Fredre emlékeztető szeretetéről Mubaraktól Janukovicsig sokan tudnának mesélni. Másrészt, én nem döbbentettem volna rá Albion lakóit ilyen brutálisan arra a szomorú tényre, hogy  egy olyan klubnak a tagjai, amiben a klottgatyás Miniszterelnök úr vezette ország is klubtag lehet. Ha azt hiszik, hogy most ezzel az utóbbival hülyéskedem, akkor tévedni méltóztatnak. 

Olyan volt ez a referendum  számomra, mikor az EU-s bürger választhat a pestis és a kolera között, hogy mit óhajt, az angolok maradását vagy távozását. Különbség a kettő között, hogy talán a kolerát túl lehet élni, de a pestisbe biztos belepusztul az ember. Analóg módon az angolok kilépését talán átvészeli az EU, de ha a maradás mellett döntöttek volna, akkor szvsz csak idő kérdése lett volna, hogy mikor bomlik fel végleg az EU az angoloknak kiállított bianco csekk miatt az újrakezdés leghalványabb lehetősége nélkül. Teljesség igénye nélkül:

  • EU polgárok a fogadó országban csak 4 év után vehetik igénybe teljes mértékben a szociális juttatásokat
  • EU bevándorlók a családi pótlékot a gyerekek tartózkodási helye szerint kapják a jövőben.
  • Brit bankok felett továbbra is a britek gyakorolják a felügyeletet, ez tetszene a "Rókalelkű Györgynek"
  • A jövőben semmiféle olyan döntés nem születhet, ami a szorosabb politikai együttműködésre irányul a nemzeti parlamentek rovására

Megérezték a tagállamok a vérszagot- Miniszterelnök úr meg pláne, jól jön az a puskaporszag mellé-  és azt se mondom, hogy a többi tagállam nem követelheti magának teljes joggal a briteknek nyújtott kedvezményeket. Ezek után nincs rajta csodálkozni való, hogy militáns EU-hívő létemre a BREXIT hírére Beke Katát idézem:  Jézusmária, győztünk! annak ellenére, hogy számomra is "brrrrrrrrrr" a referendum eredménye. Vagy Önök esetleg úgy gondolják, hogy újrakezdés nélkül, Angliával bármiféle kötelező, szorosabb együttműködésre a jelenlegi felállás mellett  esély lenne az EU tagállamok között? (Lásd: pl. menekültválság)  Akkor, mikor szvsz az EU-t összetartó legnagyobb erő a brüsszeli adminisztráció pénzéhsége mellett az EU által nyújtott támogatások? 
Nagyon nem szeretem ezt a BREXIT-et, de higgyék el, ez Európa jövője szempontjából még mindig a kisebbik rossz,  Sajnálni sajnálhatják, ahogy sajnálom én is, hogy idejutottak a dolgok, de a nagy sajnálat közben azért eszembe jut Varró Dani:

                                          Volt egy úr, lakhelye Mozambik,
                                           fenéken harapták a zombik.
                                           Faggatták: „Nagyon fáj?”
                                           Azt mondta: „Ugyanmár.
                                           Eleve is volt már azon lik.

és vele együtt az EU-nak egy tucatnyi pragmatikusnak mondott görény megalkuvása.

Nincs mese, újra kell gombolni a mellényt, vissza a Római Szerződések szelleméhez, nem csak nyilatkozgatni róla, hanem egy jottányit sem engedni belőle, mert alternatívája az Orbán, Le Pen, Strache etc... által emlegetett Nemzetek Európája, aminek a végkifejlete  Tökös -itt a jelző nem a merészségre utal- Cassandra orákulumában megtalálható

* Kösz öreg, én is szeretlek Téged! -- pikirtkedőknek. 


Introibo ad altare Dei....
Jaroslav Hašek  klasszikusának  "Švejk a helyőrségi fogházban" című fejezetében felejthetetlen, ahogy a fogház kápolnájában az általa celebrált mise során a tajtrészeg Feldkurát úr visszaesőként, nagy nyilvánosság előtt többszörösen abuzálja Liturgia kisasszonyt és közvetlen a szószéke előtt felsorakoztatott, alsónadrágra vetkőztetett  egyes zárka lakóihoz intézett szívhez szóló prédikációjával kitörli az erre fogékony ínyencek tudatából  antiochiai Aranyszájú Szent János emlékét, ami nem semmi teljesítmény, mert valljuk be így egymást közt, ritka mocskos szájú volt az az Aranyszájú, írjanak itt bármit is róla. Arról meg nem is beszélve, hogy prédikációi miatt küldték száműzetésbe azt a  "jó embert", de Otto Katz Feldkurát úr prédikációi vele szemben örömet szereztek mindenkinek: 

- Ti ezt sohasem fogjátok megtanulni, lókötők - folytatta a tábori lelkész -, én amellett vagyok, hogy titeket mind agyon kell lőni; értitek, mit mondok?! Innét hirdetem ezt, istennek ebből a szent hajlékából, piszok banda, mert az isten olyan dolog, ami nem fél tőletek, és úgy megtáncoltatja az egész társaságot, hogy belekergültök, mert ti nem akartok megtérni Krisztushoz, és inkább a bűnök tövises útját járjátok.
- Helyben vagyunk, tisztára el van ázva - súgta örömmel Švejknek a szomszédja
- A bűn tövises útja, akasztófáravalók, az átkos szenvedélyekkel vívott harc útja. Tékozló fiúk vagytok ti, akik inkább az egyesben henteregtek, ahelyett, hogy megtérnétek az Atyához. Fordítsátok csak a szemeteket távolabbra és feljebbre, a magasságos mennyekbe, akkor győzedelmeskedni fogtok, és béke szállja meg a lelketeket, kapcabetyárok. Maga pedig ott hátul ne nyerítsen, ezt kikérem magamnak..........

svejk.jpg

Fotó:innen

- Még csak most jön a java - hangzott a válasz -, ma megint alaposan el van ázva, azért mindjárt dumálni kezd a bűnök tövises útjáról.

Részegek és bolondok igazat szólnak. Ilyen őszintén még soha nem beszélt pásztor a rábízott nyájhoz. Kár, hogy ez is csak "mese", mert a valóságban nem lehetne a templomokba beférni, ha az a sok-sok,  mennyország kulcsát csörgető, cingulusos, önkéntes megváltó követné Otto Katz Feldkurát úr példáját és miseborral túltöltekezve hirdetné az igét, mivel show must go on.

Azért tessenek észrevenni az arcokon azt a várakozó őszinte gyermeki derűt, amit "mi jöhet még az elhangzottak után" - az eddig kiváltott gyönyör  felülmúlásában való kételkedés ír le talán a legjobban.
Na, körülbelül ilyen várakozó derűt tükröző arccal fogadhattam a  "verbum domini" meghirdetését,

Január 4-től minden nap imádság, illetve tanítás hallható a Kossuth rádióban, a törvényesen működő 27 egyházból 4 hallathatja igéjét.

Deo gratias!
Felnyerítettem, mert eszembe jutott Wágner, az Index Fórumának megkerülhetetlen figurája és nem mellesleg, kedvenc homokozóm, a Fórum Polidilijének Heródese, soha nem bocsátom meg neki  -ezt tessenek azért értékelni, ha másért nem akkor az alliterációért: "homokozóm Heródese". Ő hajtogatta állandón józan pillanataiban. hogy
- Nem lehet akkora hülyeséget kitalálni, ami ne jönne be!

Évek óta hülyéskedek itt Aquinói Szent Tamás Pange lingua gloriosi Corporis mysterium -ával (Zengjed, nyelv, a dicsőséges Test titkát) a benne lévő "fides" miatt,
sacra.jpghogy aki nem zengi kelő Nappal a Nemzeti Elhülyülés Rendszerét dicsőítő himnuszt a Parlament Nándorfehérvár-terme felé fordulván, azt majd jól megmogyorózzák, legyen akár csak egy nyugdíj előtt álló pedellus Bivalybasznádon.
Tavaly már szorgalmazta a konkurens szekció palástos álszentje a mindennapos éneklést. Most itt a mindennapi áhítat, hát nem lenne jobb a kettőt összekapcsolni? Na ugye...
Ugyan álmoskönyvem szerint ennek a mindennapos "éteri áhítatnak" körülbelül annyi hatása lesz a Nagyérdeműre, mint Feldkurát úr prédikációjának az alsónadrágos különítményre, kivéve talán Švejket. Na, de róla viszont tudjuk, hogy gyárilag a világirodalom legbölcsebb hülyéje, ő nem számít.

Hülyéskedtem még a "Szabad Nép-félóra" mintájára bevezetendő "Új Ember-félórával", mert "ezek ugyanazok", vagy talán el se mentek?
Nincs kétségem afelől, hogy  lesznek szépreményű, sakál seggfejek, kiknek ez a napi állami áhítat nagyon kapóra jön, mert micsoda Viagra ez kérem a tanárikban kókadozó "PÖCS"-öknek, mikor becsöngetés előtt elemzik majd a rádióban elhangzottakat, köztük az alábbi két könyv valamelyikéből felolvasottakat:
akarmi.jpg és közben lázasan jegyzetel majd a mesterpedagógus címre hajtó kartárs, mert milyen jól mószerolhatja be rögzített hozzászólásaival a kollégát minősítésekor. Vagy képzeljék el a látványt maguk elé, mikor apu kirohan a fürdőszobából félig borotvahabosan felhangosítani a rádiót, mikor meghallja a "Fiamat küldtem el hozzátok" szignálját:
- Pszt, maradjatok már csöndben, ma engem is kérdezni fognak ...
Egyben biztos vagyok, hogy egyetlen Jácint testvér, vagy Margit nővér -mert ezek olyanok ám- sem fogja boncolgatni a "Ne Lopj!"  parancsolatát, vagy ha mégis, a műsorszerkesztő nagyon fogja bánni. 

No ezt még búcsúzóul, hogy demonstráljuk az ötlet kreténségét: 
retvari.jpg                                                -  Na mit üzent Özséb atya ma reggel a rádióban?
                                                -  Házasság szentségét magasztalta az atya, államtitkár úr.
                                                -  Nu, akkor ugorgyunk, ma sok a dolgunk.
(" kinek szeme vagyon, látja, kinek füle vagyon, hallja", kinek egyik sem, annak meg ott van a Mr Gug-Lee.)

Lehet persze, ezen a kreténségen szórakozni, holott nem kellene, mert az ország keresztre feszítéséről árulkodik szó szerint, csak nem méltóztatnak tudomásul venni. Higgyék el, ez messzebbről, rálátással jobban látszik, de ez talán egy másik bejegyzés témája lesz, ha lesz, de addig is várják, hátha egyszer felhangzik Feldkurát úr felszólítása borízű hangon a rádióból: Térjetek le a bűnök tövises útjáról!
Ite missa est.....